A vak ember nem utazhat?

Mély felháborodás van bennem 2010. június 20-a óta. A nagybátyámat -aki több mint 15 éve megvakult - kísértem ki a zalaegerszegi pályaudvarra a 16:20-kor Szombathelyre induló járatra. Felszálltam vele a buszra, kértem a 90%-os kedvezményes jegyet és egyben megkértem a busz sofőrét, hogy ha Szombathelyre érkeznek az Ady térre, akkor legyen szíves szóljon a háta mögé, ahová a nagybátyám leült. A "sofőr" felháborodva megkérdezte,"kísérő nélkül akar utazni?" Először szóhoz sem jutottam, mert nem ez volt az első alkalom, hogy egyedül utazik Szombathely és Zalaegerszeg között, és SOHA egyetlen kollégája sem tette fel ezt a kérdést. Megígérték és be is tartották a szavukat. Amikor mondtam, hogy nincs kísérő, de nem tudok róla, hogy kellene és ez eddig soha nem volt probléma, akkor azt mondta, hogy "nekünk pedig ez van kiadva." Ígértem, hogy nem lesz vele baj (nem szellemi sérült, "csupán vak"), csak kérem, hogy szóljon. Ezt követően leszálltam a buszról és a információstól is rákérdeztem, aki először hasonlóan reagált, de ő megpróbálta ezt írásos anyaggal is megerősíteni, majd beismerte, hogy nem talál ilyen kikötést. Mindezek mellett még elmentem volna, de amellett már nem tudok, hogy este amikor hívtam a nagybátyámat, hogyan érkezett meg, azt mondta, hogy a sofőr nem szólt. Hát ez most személyszállítás vagy teherszállítás? Nem kell vaknak lenni, hogy a legalapvetőbb információt megkaphassa az utas, mondjuk, hogy hol jár éppen. Egy analfabéta hogyan olvassa el a helységnévtáblát vagy az aki a busz bal oldalán hátul utazik, az hogyan olvassa el a táblát vagy felugrál minden egyes megállónál, és ráfekszik a jobb oldalon ülőre, hogy el tudja olvasni a táblát? Nem más csak egy kis humánusság kellene vagy akár a helységnév bemondása, ami felér az utasok minimális komfortérzetének biztosításával. Ha valaki elszunnyad, akkor akár "túlutazhat", de egy előzetes felhívással (a megelőző állomáson bemondják, hogy mi a következő megálló helyszíne, vagy ha beérkezik a busz a helységbe, akkor meg lehet ismételni a megérkezés tényét. Apróság, de ennek működésével a következő sofőr észre sem kellene, hogy vegye, hogy vak, vagy analfabéta vagy bal oldalon utazó személyt szállít. Ez a "bemondás" Budapesten, annál a nem túl jó hírű BKV-nál működik, hisz nem mindenki tud olvasni és nem mindenkinek van helyismerete. Még egszer szeretném elismételni panaszom végén, hogy soha egyetlen más sofőr sem viselkedett így, részükre a legmagasabb tiszteletem jár ki. Tisztelettel: Bakiné Heckenast Andrea